✨ „A mese életre kel – a Te kezed által.”
Középiskolás diák vagy, akit vonz a mese világa? Szeretnéd, ha az alkotásaid egy valódi, megjelenő könyvben szerepelnének?
Most itt a lehetőség, hogy a fantáziád életre keljen a Foki doki és Teó kalandjai című mesekönyv lapjain!
📘 A pályázat témája
Készíts illusztrációt a Foki doki és Teó kalandjai című mesekönyv első kötetéhez, amely a cukorbetegség témáját dolgozza fel játékosan és érzékenyítő módon.
A történet célja, hogy megmutassa: a tudás és az elfogadás olyan hidat képeznek, amelyek közelebb hoznak minket egymáshoz.
🎯 Kik pályázhatnak?
A II. Rákóczi Ferenc Gimnázium tanulói.
🖌️ Amit várunk tőled
- Mindkét főhősről 1-1 illusztráció (Foki doki, Teó)
- Szabad technika – rajz, festés, digitális grafika egyaránt elfogadott
- Formátum: A4, JPG vagy PDF
📅 Beküldési határidő: 2025. november 21.
📧 E-mail: info@lavie.hu
(Tárgy: Illusztrációs pályázat – Név, osztály)
🏆 Eredményhirdetés: 2025. november 26.
🥇 Fődíj:
A nyertes illusztrátor munkái bekerülnek a megjelenő mesekönyvbe, neve feltüntetésre kerül a kiadványban, emellett művészeti eszközcsomagot kap.
💬 A szerzőkről
— Kelle Noémi, író, újságíró
Novellát, mesét, forgatókönyvet, interjút készít; munkáiban az emberi lélek, az önismeret és a gyógyulás finoman fonódik össze a történetmeséléssel.
— Dr. Vajdics Judit, szakgyógyszerész
Szívügyének tekinti az egészségtudatos közösségek létrehozását.
📖 Részlet a meséből
Foki doki és Teó kalandjai – A cukorbetegség
Foki doki, a Pitypang utcai gyermekorvos, magas, nyúlánk ember volt. Piros pöttyös köpenyével és fa keretes szemüvegével inkább hasonlított egy bohócra, deresedő haját mindig egy irányba fésülte és ehhez a legnagyobb szélben is ragaszkodott. Amikor alaposan megvizsgálta a gyerekeket, gyakran mondogatta: fókuszáljunk inkább a fülfájásra, fókuszáljunk erre a fránya lázra. Így a gyerekek csak Foki dokinak becézték.
A rendelő fölötti lakásban élt, ahol poros könyvektől roskadoztak a polcai. Esténként a kockás foteljébe kuporodott, és a derengő lámpafénynél régi gyógymódokról olvasott, miközben kihűlt rizspudingot falatozott.
Egyik este kezébe került egy régi, pergamenlapokból álló könyv, melynek borítóján fényes betűkkel ez állt: Időlapozó. Izgatottan kinyitotta és ahogy az ókori Egyiptomhoz ért, különös ötlete támadt: építhetne egy időgépet, amellyel visszautazhat a múltba, hogy gyógyító tudást vigyen a beteg gyerekeknek.
Hetekig dolgozott, mire a szerkezetet teljesen elkészült. Utolsó lépésként a hatalmas madárkalitkára aggatta az üres vizespalackokat, megolajozta a nyikorgó fogaskerekeket és rögzítette a nagy fekete indítógomb mellett az Időlapozó könyvet. Tökéletes – mondta elégedetten és képzeletben már az egyiptomi piramisok között járt.
Pirkadatra lecipelte a masinát a rendelőbe, beállította a vizsgáló egyik sarkába, majd kiszellőztette a mindent átható ecetszagot.
– Jó reggelt! – lépett az ablakhoz egy kíváncsi fiú és egy papírt nyújtott át. A zsírkrétarajzon egy görbe hátú teve és megannyi piramis díszelgett.
– A legjobb úti cél, nemigaz? – mosolygott Foki doki. – Ma reggelre készült el az időgépem, amivel éppen ide készülök.
– Hűha! – dörzsölte meg a tenyerét Teó. – Megnézhetem?
– Gyerekeknek sajnos tilos.
A fiú addig-addig könyörgött, hogy Foki doki végül beadta a derekát. Az ablakon át beemelte Teót a rendelőbe és az időgéphez kísérte.
– Ezzel nemcsak a történelmet fedezhetem fel, hanem a betegségeket is.
– Én félek a betegségektől – vallotta be Teó.
– Csacsiság! Tudod – hajolt közelebb –, az utazások során is minden gyereket meggyógyítok, akit az utamba sodor az élet, vagyis az Időlapozó könyv.
– A micsoda?
– Nézd! – mutatott Foki doki az időgép belseje felé. – Úgy működik, mint egy iránytű.
Teó belépett a fém szerkezetbe, aminek az oldalából, kapcsolók, fogaskerek álltak ki. Egy nagy fekete gomb mellett, meglátta az Időlapozót.
– Nahát – ámuldozott. – Ha nagy leszek, én is orvos szeretnék lenni. És imádom a felfedezőutakat. Veled tarthatok?
Foki doki büszkén vette fel piros pöttyös orvosi köpenyét.
– Bizony, nincs hatalmasabb varázserő a tudásnál. Hogy mi? – nyúlt meg az arca. – Azt nem lehet. Fogalmam sincs, működik-e egyáltalán ez a masina.
Ekkor kivágódott a váróterem ajtaja és a terebélyes Etelka néni lépett be rajta.
– Mindenki mosson kezet, az is, aki már kezet mosott! – harsogta, kezében egy üveg fertőtlenítő spricnit tartva.
– Nem lesz baj, ha itt talál? – suttogta Teó ijedten.
– Ha nem úgy nézel ki, mint aki egy sárkánnyal harcolt, akkor nem – kacsintott rá a háziorvos. – De tudod, mit? Inkább tegyél úgy, mintha itt sem lennél.
🖍️ Rajzolj, álmodj, alkoss
✨ A Foki doki és Teó kalandjai illusztrációs pályázat nemcsak egy rajzverseny – egy lehetőség arra, hogy a fantáziádon keresztül életre keltsd a mese világát, és részévé válj egy igazi, megjelenő könyvnek.
Mi már alig várjuk, hogy lássuk a rajzaidat!
