Becsöngettek hozzánk.
Amikor ajtót nyitottam, egy rendőr állt ott mereven, hivatalosan, ijesztően.
Kikukucskáltam a pisztolya mellett.
A körfolyosón mindenhol figyelő tekintetek, lebbenő függönyök.
Érezni lehetett, ahogy az izgalom megremegteti a levegőt.
A rendőrbácsi megkérte anyámat,
hogy mutassa meg a konyhánkat.
Ő szorosan össszehúzta magán a pongyolát, és némi idegességgel betessékelte a rend őrét a helyiségbe.
A rendőr körülnézett, majd fáradtan lerogyott a konyhaszékre, és kért egy kávét.
A vadonatúj csempe a földön makulátlanul ragyogott, és sehol sem volt a hulla, akit az alattunk lakó néni szerint baltával daraboltunk az éjjel.
Ha tovább olvasnád a Terápia című könyvet, itt tudod megrendelni.
Kiemelt kép: Bálint Virág
