Amikor szívesen időzünk a múltunk romjain, vagy építgetjük a fényes jövőnket, akkor igazi kihívás számunkra megélni a jelen pillanatot. A mindfulness ebből zökkent ki minket azzal, hogy éberségre tanít és visszahozza a figyelmet a tudatos jelenlétbe.
Mi a mindfulness?
A mindfulness jelentése tudatos jelenlét vagy éber figyelem. A gyakorlat során a teljes figyelmünket ítélkezés nélkül a jelen pillanatra irányítjuk, teret adva a közben megtapasztalt testi érzeteknek, érzéseknek. A módszer gyökerei a buddhista meditációhoz nyúlnak vissza, de mára a klinikai pszichológia és pszichiátria is szívesen alkalmazza, mint terápiás eljárást.
A 20. század végén John Kabat-Zinn, amerikai orvosprofesszor mindfulness-alapú stresszcsökkentő terápiát (MIndfulness-Based Stress Reduction, MBSR) hozott létre és ezzel megalapozta a gyakorlat széleskörű alkalmazását a nyugati egészségügyben.
Hogyan kezdjünk hozzá?
Helyezkedjünk el ülő helyzetben vagy meditációs testhelyzetben, egyenes háttal és csukjuk be a szemünket. Ha ez kényelmetlen, akkor nézzünk egy pontot és kezdjünk el a lélegzetünkre koncentrálni. A gyakorlat során nem kell direkt módon irányítani a légzést, csupán engedjük, hogy a levegő be- és kiáramoljon a testünkből. Amennyiben az elménk elkalandozik – ez jó eséllyel megtörténik – akkor ítélkezésmentesen, gyengéden hozzuk vissza a figyelmünket a jelen pillanatra.
A mindfulness meditáció vezetett változatai segíthetnek ráérezni a figyelem megtartásának képességére. Ha nehezünkre esik egy helyben ülni, akkor cselekvés közben, például séta, evés vagy ivás alkalmával is gyakorolhatjuk a tudatos jelenlétet, az MBSR alapgyakorlata például a tudatos evés (Mazsolagyakorlat).
„Amikor az ember tudatosan eszik, kapcsolatban kerül az étellel, mert arra összpontosít” mondja Kabat-Zinn, majd hozzáteszi:
„Ez nem azt jelenti, hogy más dolgokon gondolkodik, hanem azt, hogy tudatosan az evésre koncentrál„.
Régóta kimutatott tény, hogy a legtöbb túlsúlyos ember figyelemzavarral küzd és kapkodva, automatikusan eszik, a nap végén pedig nemigen tudja visszaidézni, hogy mit evett valójában. A kutatók ígéretes megoldást látnak abban, hogy a tudatos jelenlét megfékezze az elhízást és fokozza az evéssel kapcsolatos tudatosságot.
Hatásai
A mindfulness rendszeres gyakorlása csökkenti a stresszt, javítja a figyelmet, segít jobban kezelni a szorongást és megemeli az élettel való elégedettségünket. Amikor a tudatos jelenlétet a mindennapjaink részévé tesszük, képessé válunk megérteni önmagunkat, könnyebben vesszük az akadályokat és elkerüljük a negatív gondolatspirált. Mindez nemcsak az általános közérzetünket javítja, hanem hosszútávon növeli az agy érzelmi szabályozásáért és figyelemért felelős területeink aktivitását.
Miért különleges?
A mindfulness egyedisége abban rejlik, hogy egyszerű, mégis mélyreható eszközt ad a kezünkbe a mindennapi élet kihívásaival szemben. Alkalmazása során nincs szükség semmilyen eszközre, csupán elhatározásra és gyakorlásra. Egyszerre támogatja a lelki egészségünket és kedvezően hat a testünkre, például csökkenti a vérnyomást, erősíti az immunrendszert és javítja az alvásminőséget. Segítségével nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb életet élhetünk, amely nemcsak nekünk, de a környezetünk számára is hozzájárulás lehet.
Hangsúly a megengedésen
A mindfulness nem ragaszt erővel a jelenbe, sokkal inkább megenged. Megengedi, hogy elkalandozzon a figyelmünk, hogy aztán lágyan visszacsalogassuk a jelenbe és megengedi, hogy feljöjjenek a nehéz érzéseink, amelyekkel nem érdemes szembeszállni, inkább kíváncsian szemlélni. Ha nem így teszünk, megtapasztalhatjuk, hogy az ellenállás további szenvedést generál bennünk.
Amikor tudatosan egyre többet tartózkodunk a jelen pillanatban, hirtelenjében csökken a múlt miatti aggodalmunk, a jövőtől való félelmünk és képessé válunk értékelni az életünk minden pillanatát.
Kiemelt kép: Kampus Production/Pexels
