Előfordul, hogy a közösségi oldalakat pörgetve, furcsa elégedetlenséget érzünk. Mintha a jó dolgokat folyton mások élnék át, mi pedig kimaradnánk belőle. Mindez a FoMo.
Mi a FoMo?
A FoMo (Fear of Missing Out) egy angol mozaikszó, ami magyarul annyit tesz, hogy félelem a kimaradástól. A kifejezés Patrick J. McGinnis, kockázati tőkebefektető és író tollából ered, aki egy 2004-ben írt cikkében azokra a menedzserekre használta, akik túl sok irányba nyitnak, vagy túl sok potenciális utat követnek, attól tartva, hogy elszalasztanak egy nagy lehetőséget.
Tényleg szorongunk?
Az online jelenlét velejárója, hogy mindenkiről mindent tudni akarunk, mert alapvető igényünk az információszerzés. Ilyenkor megnézzük, hogy milyen aranyos kismacska született egy ismerősünk kertjében, melyik a kedvenc regénye a kollégánknak, aztán óvatlanul bekúsznak a látómezőnkbe a boldog arcok álomesküvőről, trendi fesztiválról, pazar nyaralásról, és mi úgy érezzük, megint lemaradtunk valamiről.
A közösségi oldalakról áradó eseménydús életek nagyfokú elégedetlenséget váltanak ki belőlünk. Magunkból kiindulva tudhatnánk, hogy ezek eltérnek az objektív valóságtól – hiszen mi sem posztolunk feltétlenül az esti gyomorrontásunkról –, mégis a negatív aspektusok rejtve maradásával csak erősödik a félelem a kimaradástól.
Csak a fiatalokat érinti?
Noha a Z és alfa generáció a kortársaikkal történő azonnali interakciók ellenére magányosabb, mint a korábban felnövő bármely nemzedék, a kimaradástól való félelem leginkább azokra jellemző, akik kevésbé magabiztosak és az önmagukról alkotott képük törékeny.
Amikor a közösségi oldalakról igyekszünk összeszedni azt a figyelmet és törődést, amit a valóságban nem kapunk meg, akkor tovább fokozódik a társadalmi elszigeteltség érzése. Az ilyenkor átélt mentális túlterheltség és stressz a való életeben is szorongáshoz vezet, ami hatással lehet bármelyik generációra.
Mit kezdjünk a FoMO okozta rossz érzésekkel?
Ha mindig azon töprengünk, hol máshol kéne lennünk, akkor képtelenek vagyunk megélni az adott pillanatot. Attól, hogy a barátaink, ismerőseink, vagy a hírességek csodás képeket posztolnak, nem biztos, hogy az az esemény, amin részt vettek, számunkra nem okozott volna csalódást.
Válasszunk olyan programot, ahol megvan az esély, hogy remekül érezzük magunkat, és ne mérlegeljük szüntelenül, hogy rossz döntést hoztunk-e. Valamilyen programról így is, úgy is le kell mondanunk és ez alapvetően bárkinél okozhat szorongást. Érdemes gyakorolni a FoMO elengedését úgy, hogy felismerjük, valójában bárhol jól érezhetjük magunkat, hiszen a megéléseink csak rajtunk múlnak.
Tudatos jelenlét
Ha azt tapasztaljuk, hogy a gondolataink átrepültek a jelenből egy virtuális helyre, vagy időbe, akkor tegyük a telefonunkat „Ne zavarjanak” üzemmódba és irányítsuk a figyelmünket oda, ahol éppen vagyunk. Segíthet ha veszünk néhány mély levegőt, majd elkezdünk a légzésünkre koncentrálni.
Legyünk együttérzéssel önmagunk felé. Nem biztos, hogy egyből sikerül távol tartani magunkat a világ zajától, de egy kis gyakorlással egyre jobban fog menni és idővel megtanulunk hálásnak lenni mindazért, ami velünk történik.
Ha érdekel, mennyire vagy érintett a FoMO-tól, itt kitöltheted a tesztet.
Forrás: doctissimo, wiki
Kiemelt kép: Kampus Production/Pexels
