Építek egy madáretetőt az életünk kellős közepére

Nincs bennem megbánás az ablaknak

csapódott verebek iránt.

Jó nekik, te ezt mondtad volna.

Soha senki még nem festette le, ahogy

meghal egy kis, koszos madár

egy jelentéktelen úton.

Ez én vagyok, úgymond.

Ezzé a rózsafüzérré gömbölyödtél

bennem, nézd.

Most legalább van mit morzsolni, ha

őshonos madárfajokkal példálózom.

Ez elfeledteti veled, hogy az invazív fajok

kiszorítják eredeti élőhelyükről

az őshonos fajokat,

azok pedig nagy eséllyel belepusztulnak.

Jó, hogy ennyi legalább jutott nekünk.

Mármint a madarak. Ha majd lesznek

gyerekeink, ezt elmondhatnád nekik,

szerintem.

Bocsáss meg, most nem érek rá,

meg kell mentenem ezt a verebet,

a rohadt életbe,

miért nem látják az ablakot?

Ez az élet egy két generáció óta

őrizgetett madárenciklopédia,

de én csak a hazai fajokat ismerem.

Ha elég közelről nézel meg, meg tudod

mondani, melyik elszaporodott faj

vagyok?

Azt hiszem, én nem ismerem.

Kiemelt kép: Egor Kamelev/Pexels

EZ IS ÉRDEKELHET