Érzelmi evés – Betöltetlen űr a lélekben

Eszünk, amikor boldogok vagyunk és eszünk, amikor szomorúak. Az érzelmi evés összefonódik a mindennapjainkkal, miközben nem is gyomrunk, hanem a lelkünk éhezik.

(Kép: Freepik)

Mi az érzelmi evés?

Az érzelmi evés során nem a fizikai éhség, hanem a lelkiállapotunk irányítja az étkezést. Ilyenkor az étel megnyugvást, menekülést vagy vigaszt jelent olyan érzelmek esetén, mint a félelem, harag, szomorúság, öröm vagy szégyen.

Az érzelmi evés éjjel is ránk törhet (Kép: Freepik)

Miért jelent problémát?

Az érzelmi evés rövid távon nem jelent problémát, bármelyikünkkel megeshet. Hosszú távon viszont gondot okoz, mivel az érzelmek feldolgozása helyett elfojtjuk azokat. Az étkezés után jelentkező bűntudat, valamint kontrollvesztés következtében pedig még rosszabbul érezzük magunkat.

Az érzelmi evés okai

  • A stressz hormonális változásokat idéz elő a szervezetben. A mellékvesekéreg által termelt kortizol tartósan magas szintje fokozhatja az étvágyat, különösen a kalóriadús cukros vagy zsíros ételek utáni vágyat.
  • Az alváshiány jelentős szerepet játszik az érzelmi evés kialakulásában. Amikor nem alszunk eleget, testünkben felborul a ghrelin (a gyomorban termelődő éhséghormon) és leptin (a zsírsejtekben képződő hormon) egyensúlya, amelynek hatására megnő az étvágy.
  • Az energiahiány – akár fizikai, akár mentális értelemben – az érzelmi evés egyik kiváltó oka. Amikor kimerültek vagyunk, a testünknek gyors energiapótlásra van szüksége. A szervezet ilyenkor nem a valódi éhséget, hanem a fáradtságot, lehangoltságot vagy koncentrációhiányt próbálja enyhíteni.
Négyféle étkezési magatartás (Kép: Freepik)

A Florida International University pszichológia tanszékének igazgatója, Leslie Frazier pszichológiaprofesszor szerint négy evőtípust létezik, attól függően, mi motiválja az étkezést.

4 fő evőtípus

  • Érzelmi evő: Általában nem figyel oda a teste jelzéseire, így az ételt főként érzelmek kezelésére használja. Bekap valamit, ha boldog, szomorú, stresszes vagy csak unatkozik.

  • Külső evő: Intenzíven reagál az étel látványára, illatára, a környezeti ingerekre. Ha meglát egy fagylaltot a buszmegálló plakátján, azonnal megkívánja, és ha elhajt egy gyorsétterem mellett, akkor a sült krumpli illatától megkordul a gyomra.

  • Tudatos evő: Kontroll alatt tartja az étkezést, egyaránt ügyel a minőségre és a mennyiségre. Jellemzően diétázik és sokszor érez bűntudatot, amennyiben megszegi a bevitt kalóriák számát.

  • Intuitív evő: A szervezet fiziológiai jelzése szerint táplálkozik, vagyis akkor eszik, amikor éhes és képes abbahagyni, ha jóllakott. Nem befolyásolja a környezete és az érzelmei. A testével összhangban étkezik.
A jóga kiváló relaxációs technika (Kép: Freepik)

Kiút az érzelmi evésből

Az érzelmi evés kezelése elsősorban az érzelmek tudatosításával és önismerettel történik. Ismerjük fel, hogy mikor eszünk valóban az éhség miatt, és mikor próbálunk étellel megnyugvást keresni. Ebben segítségünkre lehet a naplóírás, a mindfulness – tudatos jelenlét gyakorlása –, és az érzelmeinkkel való szembenézés.

Az érzelmi stabilitásunk érdekében kulcsfontosságú az egészséges stresszkezelés: rendszeres mozgás, relaxációs technikák elsajátítása, elegendő alvás és a támogató kapcsolatok. Súlyosabb esetekben keressünk fel pszichológus, dietetikus szakembert, aki segít megtalálni az evés mögött húzódó érzelmi igényeket és segít felépíteni a megküzdési stratégiákat.

Források: Psychomedia, Psychologue, ErikaRouer

Kiemelt kép: Freepik

EZ IS ÉRDEKELHET